(I.)

2010 decembere óta mint felkért "tapasztalati szakértő"- térítés nélkül - dolgozom a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) részére a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020 (NVS 2020) keretében a "Helyi piac, helyi termelés, szövetkezés" munkacsoportban. A megbeszéléseken kívül az alábbi írásokat küldtem meg "Civil javaslat" formájában a VM részére:

Termőföld
Vázlat helyi piac témában
Munkacsoportok
Helyipiac
Helyi gazdaság fejlesztés

-------------------------------------------------------------------------------------

(II.)

Tárgy:     Termelői helyi piacok (reagálás az alakulóban lévo rendelettel kapcsolatban)

Dátum:   2011. október 3.

Készítette:   Szilágyi Zsolt (http://www.helyipiacok.hu)

A termeloi helyi piacok (késobbiekben helyi piacok) alapvetoen alulról szervezodo kezdeményezések, amelyek – többek között – a multi kereskedelmi láncok hazai termeloket ellehetetleníto - import politikájával szemben a kiváló minoségu, íz világú, vitamin tartalmú, egészséges hazai agrártermékeknek igyekeznek helyi piacot biztosítani közvetlen termelo-vásárló kapcsolat kialakításának fontosságát szem elott tartva. Az ilyen típusú helyi piacok üzemeltetoi ismerik a vonatkozó törvényeket, sot azok alakításában – saját tapasztalataik és véleményük illetékeseknek történo megküldésével – formálni is igyekeznek. A helyi piacok kapcsán minimum az alábbi tényezok és szereplok szempontjait kell figyelembe venni:

1. Törvény és rendelet alkotók.
1. Az EU ajánlások.
2. A magyar társadalom igényei.
2. Hatóságok.
1. ANTSZ
2. Élelmiszer biztonság.
3. Termelok.
1. Családi gazdaságok.
2. Kistermelok. (ostermelok is)
3. Kiskert tulajdonosok (hatósági igazolvány nélkül)
4. Kézmuvesek.
4. Vásárlók.
1. Helyi környezetbol.
2. Bárhonnan. (pl. turisták, érdeklodok)
5. Egyéb tényezok

A helyi piacok kialakulása szempontjából az utóbbi hat esztendoben ez a
mozgalom – tudomásom szerint – semmilyen jelentos kormányzati anyagi támogatásban nem részesült. Elvárható azonban, hogy törvények, rendeletek, szabályozások megalkotói serkentsék az ilyen típusú helyi piacok kialakulását, létrejöttét. Kívánatos, hogy olyan törvények, rendeletek és szabályozás készüljön, amely a „Termelok” teljes skálájának biztosítja a jelenlét és az árusítás lehetoségét ezeken a helyi piacokon.

Mint EU tagállam követnünk kellene a jó példát abban a vonatkozásban, amely szerint a helyi piacokon árusító „Termelok” számlaadási kötelezettség alól fel vannak mentve.

Adózási feltételeik pedig teljesen le vannak egyszerusítve és éves adójuk mértéke egy u.n. „flat rate”, vagy valamilyen méltányos átalány szerint kerül megállapításra.

Ami a helyi piacokkal kapcsolatos élelmiszerbiztonságot jelenti el kellene fogadni, hogy ennek garanciája két irányból biztosított. Az egyik maga az üzemelteto, aki nem fogad be a piacra megbízhatatlan elemeket. (ellenorzi „papírjaikat”) A másik tényezo maga a vásárló, aki rendszeresen találkozik az árusító gazdával, akivel kapcsolatban kialakul egy bizalmi viszony. Ez a két elem a garanciája annak, hogy a vásárlók asztalára hibátlan, jó minoségu hazai termékek kerülnek. Megjegyzendo még, hogy a helyi piacokon árusított termékek soha nem kerülnek külföldi piacokra, ezért az EU idevonatkozó aggályai értelmezhetetlenek és – ki kell mondani – saját belso érdekeinkkel szembe mennek.

Ami a 40 km-es helyi piaci doménokat jelenti, szinte érthetetlen. Miközben a világban a globális szállítási, kereskedelmi szabadság uralkodik, e közben mi önként bezáratjuk magunkat 40 km-es régiókba. Ezt még alaposan meg kéne fontolni és főleg meg kell értetni az érintettekkel, (termelők, helyi piac üzemeltetők, vásárlók) hogy ez a jó, az eredményre vezető irány!!!

Kétségtelen tény, hogy a termelok képzése, oktatása hosszú évtizedek óta nagyjából az önképzés hajlandósága szintjén mozog. Itt komoly feladata van az államnak. Különösen fontos, hogy a szervezeti tagság nélküli kistermelok, ostermelok, kiskert tulajdonosok kapjanak korszeru ismereteket az elvárható termelési módokról, annak érdekében, hogy a helyi piacokon hibátlan termékekkel jelenjenek meg.

Meg kell értetni a gazda társadalommal, hogy a szövetkezés nem egyenlo a szocializmus évtizedeiben uralkodó kolhoz formával. Rá kell ébreszteni a vidék népét, hogy klasszikus értelembe vett szövetkezés nélkül a karvaly toke tönkre fogja tenni oket és velük együtt a városok lakóit is. Szövetkezve a gazdák a hazai piacok és felvásárlók árait is tudnák befolyásolni.

Az agrárium, a termoföld, a helyi piacok , és általában a vidékkel kapcsolatos kérdések a nemzetet érinto közproblémák. Ezért lenne nagyon fontos, hogy a közmédiákban ezek a kérdések kerek asztal beszélgetések, reklámok formájában nagyságrendekkel több musoridot kapjanak.

Minden kezdeményezés és mozgalom két irányból indulhat és serkentheto. Ez vonatkozik a helyi piacok tárgykörére is. Alulról általában anyagi források hiányában, de valamilyen elkötelezettség okából és mentén indulnak és fejlodnek a folyamatok. Felülrol jelentos központi pénzforrások birtokában, vagy kényszeríto ero pl. törvény, rendelet alkotással lehet a folyamatot befolyásolni. Mivel közismert tény, hogy a költségvetés pénzügyi mozgástere meglehetosen korlátos elvárható lenne, hogy az alulról jövo civil kezdeményezéseket rendeletekkel támogassa a központi hatalom és az így mozgalommá erosödött folyamatot segítse integrálódni. Pénz források
nélkül – innovatívnak tuno – folyamatot indítani nem tunik szerencsésnek és annak kudarca a kis egzisztenciák kudarcát és bizalom vesztését okozhatja.

Tisztelettel kérem Font Sándor urat és a helyi piacokkal kapcsolatos törvény és rendelet alkotókat, hogy munkájuk során – az általam számos gazdától begyujtött véleményeket – is szíveskedjenek figyelembe venni.